|
BEVEZETÉS
Istentiszteleti ének és zene
Luther Márton az istentisztelet liturgiájának lényegét így összegzi: Isten szól hozzánk igéjében, mi pedig felelünk neki éneklésben és imádságban. Az evangélikus istentiszteletnek tehát szerves része az egyházi ének és zene. A gyülekezet énekeit a kántor rendszerint orgonán kíséri. Az egyház liturgikus rendjének gazdag énekanyaga kevés helyen van használatban, a legtöbb gyülekezet az ún. énekverses istentiszteleti rend szerint tartja alkalmait. Ennek lényege, hogy a liturgia egyes részeinél a zsoltárolvasásra, a bűnvalló imádságra és a kegyelemhirdetésre a gyülekezet egy-egy énekverssel válaszol. Az istentisztelet kezdő éneke legtöbbször az egyházi esztendő szerinti aktuális mondanivalóhoz, a főének pedig kifejezetten az igehirdetés témájához igazodik. Sok helyen működik gyülekezeti énekkar vagy kórus. De helye van az istentiszteleten az ének nélküli hangszeres zenének is: igeolvasást vagy az igehirdetést követően egy-egy korálelőjáték, esetleg fúvószene elmélyítheti a hallottakat. Ezen kívül fontos szerepet tölt be az egyházi zene az úrvacsora, az esketés és a temetés alkalmain is: örömben és fájdalomban, hálaadással és reménységgel egyaránt felcsendül a gyülekezet éneke. Az evangélikus énekek legtöbbje a keresztény hit rövid összefoglalását adja (lásd Luther vagy Gerhardt Pál énekeit). Egy régi mondás szerint: "Ecclesia orans et cantans Lutherana" - "Imádkozó és éneklő lutheránus egyház." Miért fontos ez?
Mert az ének imádság.
Mert az ének összekapcsol.
Mert az ének bátorít.
Video Húsvéti ének: [modem] - [adsl] Zene az istentiszteleten: [modem] - [adsl]
| 
