|
|
|
|
A KONFIRMÁCIÓI OKTATÁS TÉMAKÖREI Úrvacsora A "zsidó húsvét" eredete Valamikor a Kr. E. 13. században történhetett: Isten választott népe, Izrael rabszolgasorba süllyedt Egyiptomban. Az Úr, Mózest rendelte vezetőül, hogy megmentse őket. Csapásokkal sújtotta az országot, hogy ezzel vegye rá az uralkodót, bocsássa szabadon Izrael fiait. A fáraó azonban nem akarta elengedni őket. Az utolsó csapás az elsőszülöttek megölése volt. Éjszaka egy öldöklő angyal vonult végig az országon. Az izraeliták úgy menekülhettek meg ettől a csapástól, hogy házanként levágtak egy bárányt, amelynek vérével megkenték az ajtófélfát. A húst megsütötték, és sietősen, útra készen elfogyasztották. Kovásztalan kenyeret ettek hozzá, mert nem volt idő tésztát keleszteni. A "kovásztalanság" ettől kezdve jelképes értelemben a bűnöktől való megtisztulást is jelenti a zsidó gondolkodásban. A súlyos csapás láttán a fáraó végül megengedte a népnek, hogy szabadon távozzon az országból Mózes vezetésével. A megmenekülés emlékére alakult ki az egyik legjelentősebb zsidó ünnep, a Páska, amit zsidó "húsvétnak" is szoktunk nevezni. Ezekről az eseményekről Mózes második könyvének (Exodus) 7-13 fejezeteiben olvashatunk. |
Nyitólap -
Tartalom -
Idegen szavak -
Impresszum |